Komposztálási ismeretek
A háztartási hulladék összetétele
Mi a komposzt?
A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja.A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz.
Miért jó a talajnak a komposzt?
A komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat
A komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása
-
Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben
-
A komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését.
Javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését
-
Nő a talaj biológiai aktivitása
-
A talaj tápanyagtároló képessége növekszik
-
Sötét színe segíti a talaj felmelegedését
A komposztálást befolyásoló tényezők
Oxigénszükséglet
¨
Nedvességtartalom
A szerves anyag, mint energiaforrás
|
Mi a különbség a rothadás és a korhadás között?
|
|
|
rothadás
|
korhadás
|
|
folyamatok
|
folyamatok
|
|
Anaerob (oxigén nincs jelen), kevesebb energia szabadul fel, kevesebb a szárazanyag-veszteség
|
Aerob (oxigén jelen van), sok hőenergia termelődik, nagyobb szárazanyag-veszteség
|
|
résztvevő mikroorganizmusok
|
résztvevő mikroorganizmusok
|
|
Anaerob baktériumok
|
Aerob baktériumok, élesztőgombák, penészgombák, sugárgombák
|
|
anyagcsere termékek
|
anyagcsere termékek
|
|
Hidrogén, metán, kénhidrogén, ammónia, bután, propán
|
Szén-dioxid és víz, növényi tápanyagok, mikroelemek
|
|
betegségek
|
betegségek
|
|
A nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai
|
„forró korhadás”
|
A komposztálás biológiai folyamatainak fázisai
A kezdeti fázis. Ez egy rövid hőtermelő folyamat (mezofil) folyamat. A hőmérséklet általában 40°C körül mozog.
2. A lebomlás, a hőmérséklet tovább emelkedik 50°C fölé. Itt már a nehezebben bomló anyagok bomlása is megkezdődik.
3.Az átalakulás fázisa. Ismét mezofil aktivitás figyelhető meg, a hőmérséklet 45°C körüli.
4. Az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár együtt. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel.
|
Mi kerülhet a komposztáló ládába és mi nem?
|
|
|
Mi kerülhet a komposztba?
|
Mi nem kerülhet a komposztba?
|
|
- zöldség és gyümölcsmaradék
- ételmaradék (ha nem a halom tetejére helyezzük, mert az vonzza a bogarakat, a
legyeket és a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat)
- hervadt virág
- kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
- apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
- papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), papírzsebkendõ, könnyen foszló papír
törlõkendõ
- toll, szõr, gyapjú, növényevõ állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi
- pamutszövet- és lenvászon maradék
- fahamu
|
-üveg, mûanyag, fém
- papír (kivéve az elõzõekben említettek)
- porzsák és tartalma
- fertõzött, beteg növényi maradvány
- kemény, viaszos levél (fagyal, fenyõ)
- indás vagy futónövények szára
- burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
- egész kenyér
- tarack (továbbszaporodása miatt)
- a falevelek közül a dió-, gesztenye-, platán-, tölgy és jegenye
(nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgezõ anyagok kerülhetnek
a komposztba)
|
A komposztálás adalékanyagai:
Dúsító anyagok:
A komposzt tápanyagtartalmát növelhetjük adalékanyagokkal. Például van, aki a helyes szén/nitrogén arányát műtrágya hozzáadásával éri el. Erre igazából nincsen szükség.
¨Töltő vagy kiegyenlítő anyagok:
Azért van rájuk szükség, mert alapanyagaink általában sok szerves anyagot, de kevés ásványi anyagok tartalmaznak
¨Serkentő anyagok:
Szerepük abban van,hogy komposztálás folyamatát gyorsítják. A cél a mikroorganizmusok tevékenységének „beindítása”.
¨Stabilizáló anyagok:
Szerepük kettős→egyrészt megakadályozzák az anyag vesztességet, másrészt lehetőséget biztosítanak a humuszkolloidok kialakulására.
¨Takaróanyagok:
A képződött hő visszatartására, a kiszáradás és a nitrogénveszteség megelőzésére használják őket.
¨Meszezés:
Akkor használatos, ha a kiindulási anyag savanyú, illetve, ha a komposztba túl nagy mennyiségű zöld anyag kerül.
¨Fahamu
A komposztálás lépései:
Gyűjtés→
Az aprított zöldhulladékok gyűjtéséhez a konyhában használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt. Ezt nyáron naponta, télen hetente ürítsük.
¨
Aprítás→
A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5cm-nél kisebb darabokra aprítani.
¨
A komposztáló feltöltése→
A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegôzést alulról biztosítsuk. A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minôségét. Gipszet használhatunk szikes talajoknál, mert semlegesíti a lúgosságot.
¨
Keverés→
Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! Amikor megtelt a komposztgyűjtônk, jól összekeverjük és beállítjuk a nedvességtartalmat. Utána 4-6 hétig nem nyúlunk hozzá. A bomlási folyamat elsô szakaszának végén (5-6. hét) keverjük össze a komposzthalmot.
Hogy jobb minôségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük.
A komposztálás biológiai folyamatainak fázisai
A kezdeti fázis. Ez egy rövid hőtermelő folyamat (mezofil) folyamat. A hőmérséklet általában 40°C körül mozog.
2. A lebomlás, a hőmérséklet tovább emelkedik 50°C fölé. Itt már a nehezebben bomló anyagok bomlása is megkezdődik.
3.Az átalakulás fázisa. Ismét mezofil aktivitás figyelhető meg, a hőmérséklet 45°C körüli.
4. Az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár együtt. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel.
A komposzt felhasználása
A friss, 4-6 hónapos komposzt tápanyagtartalma magas, ezért nagyon gyorsan hat.
A talaj felszínén használható, pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek ôszi betakarására.
Pázsit, valamint földkeverék céljára alkalmatlan.
Az érett, 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik és földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga.
Rostálás után valamennyi növénykultúránál felhasználható.
A jó komposztálás alapjai:
- az alapanyagok 5 cm-nél kisebbek,
- jó az oxigénellátás,
- optimális a nedvességtartalom,
- megfelelô a tápanyagtartalom (C/N arány),
- a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük.
A komposzthalomban leggyakrabban megfigyelhetô rendellenességek, azok okai és kezelésük.
Ne feledjük: a komposztot rendszeresen ellenôrizni kell!
Jó komposztálást!
| rothadás | korhadás |
| folyamatok | folyamatok |
| Anaerob (oxigén nincs jelen), kevesebb energia szabadul fel, kevesebb a szárazanyag-veszteség | Aerob (oxigén jelen van), sok hőenergia termelődik, nagyobb szárazanyag-veszteség |
| résztvevő mikroorganizmusok | résztvevő mikroorganizmusok |
| Anaerob baktériumok | Aerob baktériumok, élesztőgombák, penészgombák, sugárgombák |
| anyagcsere termékek | anyagcsere termékek |
| Hidrogén, metán, kénhidrogén, ammónia, bután, propán | Szén-dioxid és víz, növényi tápanyagok, mikroelemek |
| betegségek | betegségek |
| A nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai |
„forró korhadás”
|
|
Mi kerülhet a komposztba?
|
Mi nem kerülhet a komposztba?
|
| - zöldség és gyümölcsmaradék
- ételmaradék (ha nem a halom tetejére helyezzük, mert az vonzza a bogarakat, a
legyeket és a rothasztó baktériumok miatt kellemetlen szagot áraszthat)
- hervadt virág
- kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
- apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
- papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), papírzsebkendõ, könnyen foszló papír
törlõkendõ
- toll, szõr, gyapjú, növényevõ állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, kutyagumi
- pamutszövet- és lenvászon maradék
- fahamu
|
-üveg, mûanyag, fém
- papír (kivéve az elõzõekben említettek)
- porzsák és tartalma
- fertõzött, beteg növényi maradvány
- kemény, viaszos levél (fagyal, fenyõ)
- indás vagy futónövények szára
- burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
- egész kenyér
- tarack (továbbszaporodása miatt)
- a falevelek közül a dió-, gesztenye-, platán-, tölgy és jegenye
(nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgezõ anyagok kerülhetnek
a komposztba)
|
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Kisebb vita alakult ki a komposzt közösségünkben. Valaki rengeteg, több éves, penészes avart rakott a ládákba. Szeretném megkérdezni, hogy van-e helye az ilyen növényi hulladéknak a komposztba, vagy helyesebb eltávolítani?
Köszönöm a válaszukat!
Megkerülhetetlen téma
(Szépréti Krisztina, 2017.08.06 23:36)
Sokan hiszik, hogy ha nem szemetelnek, akkor már környezetbarát módon élnek, pedig a komposztálás hasonlóan alapvető dolog kellene hogy legyen minimum a kertes házakban élőknek.
Itt is egy leírás a komposztálás alapjairól:
http://okosarok.hu/komposztalas
kriszmelo69@gmail.com
(Szabó Kriszta, 2022.11.26 15:53)